Újévi koncertek az Aranybál előtt

A Budafoki Dohnányi Zenekar az idén sem pihen az év fordulóján, hiszen alighogy lezajlott a háromezer-ötszáz ember részvételével megtartott, nagy sikerű Igazából karácsony előadás, már sorjáznak is az újévi koncertek. A zenekar múlt hét végén a Müpában és Szigetszentmiklóson adott újévi koncertet, január 14-én pedig a Klauzál Ház nagyközönségének muzsikált. A programokról Hollerung Gábor ügyvezető zeneigazgatóval beszélgettünk.

– Újévi koncertek lévén felmerül a kérdés, hogy eltérnek-e egymástól a különböző helyszíneken adott koncertprogramok.

– Nagyon régóta más-más műsorral készülünk a Müpában, illetve a Klauzál Házban elhangzó hangversenyeinkre. Ennek egyik oka, hogy közönségünk egy része mindkét koncertünkre eljön, másrészt pedig figyelembe vesszük a koncerttermek adottságait is. A művelődési központban ugyan nagyobb lett a színpad és az akusztika is megfelelő már, de azért kisebb a terem, mint a Müpában, ezért nem előadható minden zenemű. Egy-egy ismétlődés azért előfordul, például Lehár Ferenc Arany-Ezüst keringőjét mindkét helyszínen játsszuk, mert számunkra ez az új év szimbóluma, ahogy Bécsben Strauss Kék Duna keringője.

– Milyen műsorra számíthat a budafok-tétényi hallgatóság?

– Nem szívesen árulom el az újévi koncert programját, de annyit elmondhatok, hogy a Klauzál Házban rendhagyó és különleges koncertélményt kínálunk a közönségnek. Az elhangzó művekről, zeneszerzőkről nem én beszélek majd, hanem kolléganőm, Turcsányi Ildikó, aki sajátos módon, sok-sok humorral fűszerezve, egy pazarul kitalált, rímekbe szedett történeten keresztül vezeti végig a hallgatóságot a zeneművek egymásutánján. Az emberi karaktereket és helyzeteket parodizáljuk olyan jellegzetes zenékkel, amelyek egy-egy jelenetet ábrázolnak, igen népszerűek, illetve, ha nem is annyira ismertek, de roppant élvezetesek. Rövid, pár perces művek hangzanak el, köztük olyanok is, amelyeket soha nem játszottunk még.

– Egy hónap múlva, február 12-én immár ötödik alkalommal rendezik meg az Aranybált a Vigadóban. Mitől olyan különleges és népszerű ez a program?

– Előkelő helyen, jó társaságban, igényes vacsora elfogyasztása után egy szimfonikus zenekar játssza a „talpalávalót”, a valcereket, a polkákat és idén akár a standart táncokat is. Fontos szempont, hogy harminc év múlva is legyen egy olyan generáció, amelyik komolyzenei koncerteket is meghallgat, és saját élményei okán a gyerekeit zenetanulásra ösztökéli, azaz életük részévé teszi a muzsikát. Ehhez komoly erőfeszítéseket kell tennünk, esetenként szélesítenünk kell a zenei kínálatot, akár úgy is, hogy rövidebb, ezáltal könnyebben befogadható zeneműveket játszunk. Ez bátorító lehet azok számára, akik egy Mahler- vagy egy Beethoven-szimfóniát pillanatnyilag hosszúnak tartanak.

Tamás Angéla