?Szerelemturmix? nyolcvan percben

Formabontó előadásra várta közönségét a Klauzál Ház november 6-án. A színész házaspár, Rezes Judit és Szabó Győző párkapcsolatuk igaz történetét mesélte el prózában, dalban és táncban a Loveshake – Az élet összeráz című színházi duettben.

A Katona József Színház Jászai Mari-díjas színésznője, Rezes Judit, aki nem mellesleg balett-táncos, a Szombat esti láz győzteseként is sokak kedvencévé vált. A Valami Amerika című moziban Ákost alakító Szabó Győző pedig a Thália Színház-beli szerepei mellett a Toxikoma című könyv szerzőjeként és az abból készült film kapcsán is nagy népszerűségre tett szert, de már most sokak kedvence a jelenleg ismét futó tévésorozat, amelyben Brúnót alakítja.

A házaspárral a Loveshake előadás kapcsán beszélgettünk.

– Kinek az ötlete volt, hogy saját életükbe engedjenek betekintést?

Szabó Győző (Sz. Gy.): – Kétszemélyes darabokat keresgettünk, de nem találtunk olyat, amely a kedvünkre való lett volna. Szép lassan azután mindketten arra jutottunk, hogy rólunk szóljon a darab. Hívtuk Enyedi Éva dramaturgot, írót, és neki meséltünk el sztorikat. Azt tudtuk, hogy az élethelyzeteket, szituációkat dalokkal és tánccal együtt szeretnénk bemutatni. Színészkollégám, a szövegíró Máthé Zsolt írta meg a szöveget a meglévő dalokhoz társítva, a koreográfiát pedig Kurucz Sándornak és Lehoczky Györgynek köszönhetjük.

Rezes Judit (R. J.): – A Szombat esti láz után, amikor párszor Győzővel is együtt táncoltunk, arra vágytunk, hogy ketten legyünk egy zenés-táncos előadásban a színpadon. Zenéket kerestem, hozzám közel álló dalokat hallgattam, amelyek többsége a férfi és a nő kapcsolatáról szólt, és egy idő után rájöttünk, hogy igazából a mi életünkből kell hogy darab készüljön.

– Együttélésükből intim részleteket is megismerhetünk, amelyek bemutatásához nem mindenkinek lenne bátorsága. Egyetértettek abban, hogy életük mely részlete kerüljön a nézők elé?

R. J.: – Biztos előfordult egy-egy nézetkülönbség, de erre már nem emlékszem. Nagyon különbözünk egymástól. Győző könnyen barátkozó, a külvilág felé nyitott, én inkább befelé forduló ember vagyok, de nem arról akartunk beszélni, hogy álompárként élünk, hogy milyen a mintaházasság vagy milyen szuperek vagyunk. Az évek során rengeteg súrlódáson keresztülmentünk, sok kompromisszumkötésen túljutottunk. A darab, amelyet tánccal és dalokkal „lágyítunk”, nem dokumentarista családtörténet. Úgy alakítottuk, hogy mind a kettőnknek jó legyen.

Sz. Gy.: – Egy csomó mindent mérlegeltünk, de ahogy a Toxikomában is megírtam, csak őszintén szabad beszélni, nem lehet mismásolni semmit. Ezt eldöntöttük. Ezért is választottuk a darab mottójának Mark Twain gondolatát: „Ha az igazat mondod, nem kell emlékezned semmire.” A próbák alatt megszenvedtük ezt, de már eltartottuk magunktól a darabot annyira, hogy azt külön tudjuk kezelni.

– Mi tette szükségessé, hogy a Loveshake újbóli bemutatása előtt aktualizálják a 2018 elején már játszott színházi duettet?

R. J.: – Mivel második gyermekemet vártam, rövid ideig, talán novemberig volt műsoron a 6SZÍN-ben. 2019 márciusában megszületett Gazsi, így egy jó ideig a babázással és nyolcéves fiammal voltam elfoglalva, majd jött a covid. A darabot nagy kihagyás után, idén tavasszal vettük elő újra, de be kellett illesztenünk a három év történéseit, így a plusz egy gyereket és a házasságkötésünket is.

– Novemberben Kanadába viszik ezt a darabot.

Sz. Gy.: – Torontóban egy előadást fogunk játszani az ott élő magyaroknak. Sajnos oda nem jön velünk az a három zenész kolléga, akikkel itthon színpadon állunk, így kicsit át kell alakítanunk az előadást. Azon a héten vetítik Ottawában a Toxikomát, ahová szintén meghívást kaptunk.

Tamás Angéla

Fotó: Horváth Judit