Síppal, dobbal, énekszóval

Második éve tanít a Nádasdy Kálmán Alapfokú Művészeti Iskolában Németh Anikó, akinek két növendéke is részt vett az online megrendezett I. Nemzetközi „Zongoramesék” Zongoraversenyen. A 2. korcsoportban versenyző lányok közül Kutasi Zsófia Katalin zongorajátékát Arany díjjal, Szabó Abigél Zsófiáét pedig Bronz díjjal jutalmazta a szakmai zsűri a beküldött hang- és képfelvétel alapján.

– Nagyon fiatal a „tanszakom”, huszonkét növendékemből tizenheten teljesen kezdőként kerültek hozzám, így a két díjazott kislány is. Mindkettőjüknek az egyéniségéhez illeszkedő darabokat választottunk, és szerencsénk volt, hogy az intézmény bezárása előtti napon még el is készülhettek a felvételek – mesélte a zongoratanárnő, aki tizenhat éven át oktatta és nevelte a gyerekeket a rózsakerti iskolában, mielőtt visszatért a zene világába.

– Több végzettséget is szerzett, és ezekből az évek során szinte mindegyiket használta is. A változatosságot szereti, vagy mindegyik kedves a szívének? 

– A gyerekekkel és minden velük összefüggő tevékenységgel szeretek foglalkozni. A pályám kezdetén nyolc évig állami zeneiskolában voltam, ahogy most, majd tizenhat évig az általános iskolában, ahol néhány évet leszámítva, amikor magyar nyelv és irodalom tantárgyat tanítottam, tanítóként dolgoztam. Az énektanítás és a zongorázás azonban huszonhat éve életem középpontjában áll.

– A művészeti iskola egyik újdonsága is a zene és a kicsi gyerekek kapcsolatáról szól. Mit terveznek?

– A zeneiskolába eddig csak második osztályos kortól járhattak a gyerekek, de a következő tanévtől a kisebbeknek is szeretnénk zenei foglalkozásokat tartani. Úgy gondoljuk, hogy a kicsi elsősök hat-nyolc fős csoportokban nagyobb kedvvel énekelnek, tapsolnak és játszanak, könnyebben befogadják a zenét, mint a nagy létszámú énekórákon, és így a későbbiekben szívesen választanak majd valamilyen hangszert is. Ezeken a heti 2 x 45 perces kiscsoportos találkozásokon, amelyeket a szolfézstanárok tartanak, előtérbe kerül a zenére való mozgás és az éneket kísérő ritmushangszerek, mint a csörgődob vagy a triangulum is. Az előképző első osztálya a zeneovikhoz hasonlóan működik majd, helyszíne pedig terveink szerint két-három olyan kerületi iskola, ahol legalább hatan igénylik ezt a szülők közül. A szolfézs oktatása és a zeneórák közül is többet a gyerekek saját iskolájában tartunk, de a kisebbek és a szülők kényelme érdekében arra törekszünk, hogy még több foglalkozás legyen „házon belül”.

(Tamás Angéla)