Őstörténet új utakon

A magyarság eredete: tudományos áttörések a magyar őstörténet-kutatásban címmel a Rózsavölgyi esték keretében rendeztek a hétvégén előadást a Rózsavölgyi Közösségi Házban. Ebből megtudhattuk, honnan jöttünk erre a gyönyörű vidékre, a Kárpát-medencébe.

Megtelt a közösségi ház nagyterme erre az alkalomra, a házigazda, a Rózsavölgy Egyesület elnökhelyettese, Szántó Tamás köszöntötte a megjelenteket, majd megszólalt egy igazi ősi magyar hangszer, a tárogató Ambrus Károly tárogatóművész jóvoltából, aki ruszin Rákóczi nótával adta meg az alaphangulatot a „történelmi” előadásnak. Horváth-Lugossy Gábor, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója – a másik meghirdetett előadó, Makoldi Miklós nem tudott eljönni – az intézet keletkezéséről is mondott néhány szót:
– A Magyarságkutató Intézetet a magyar kormány 2018-ban hozta létre, és 2019. január 1-jén kezdte el működését az Emberi Erőforrások Minisztériuma irányításával. Feladata, hogy olyan kutatásokat végezzen a magyarság múltjának, nyelvének, eredetének feltárására, amelyekre eddig nem volt lehetőség. Az intézet fő célja pedig, hogy a különböző tudományos szakágakban megszületett ismereteket feldolgozza, értékelje és magas tudományos színvonalon véleményezze. Célunk még, hogy új adatokkal járuljunk hozzá a magyarság eredete valóságon alapuló, egységes történeti képének kialakításához. Kutatásaink eredménye, hogy sorra döntünk le dogmákat, elhagyjuk a történelmi téveszméket, és sorra élünk át paradigmaváltozásokat az őseinkről eddig kialakult, illetve kialakított történelmével kapcsolatban. Fontos küldetéstudatunk még, hogy nemcsak az asztalfióknak dolgozunk, hanem minden eredményünket megosztjuk a hazai és a külföldi közvéleménnyel, hogy a világ jobban megismerjen bennünket, történelmünket. Felismertük, hogy minden erőnk a múltunkból fakad! A mi munkánkban az a jó, hogy nem kell kitalálni a történelmünket, csak az igazat kell elmondanunk…
Mint ahogy a genetikai kutatásokról is. Az előadáson szóba került, hogy ezeknek köszönhetően – a Szegedi Tudományegyetem genetikai tanszékének segítségével – a magyarság eredetére és a honfoglalást megelőző kor népeivel való kapcsolatra is fény derült. A lényege, hogy 265 korabeli emberi maradvány teljes genomját elemezve és összevetve 3000 ősi és ma élő eurázsiai mintával, megállapították, hogy a hunok Mongólia területén egykor élt hsziongnuktól eredeztethetők, akik a birodalom összeomlását követően Nyugat felé indultak és a korai szarmatákkal keveredtek…
Az érdekes előadás után érdemes elolvasni az erről szóló tudományos cikkeket.

Temesi László