Operaénekesből kántor

Kecskeméti Rita énekesi pályafutását egyházzenei művekkel kezdte, első fellépése a bajai Szent Antal-templomban volt 1979-ben. Hangjával önálló előadóként és zenésztársakkal számos rendezvényen szerzett már örömet hallgatóságának Budafok-Tétényben is. Legutóbb, a Sursum Corda hangversenysorozat nyitókoncertjén Vavrinecz Mór Nagyasszonyunk, hazánk reménye és Luigi Luzzi, valamint Gounod Ave Maria című műveit is énekelte a nagytétényi Nagyboldogasszony plébániatemplomban.

A Nemzeti Filmharmónia hivatásos opera-, dal- és hangversenyénekes előadóművészével, Kecskeméti Ritával beszélgettünk, aki idén júniusban beiratkozott a négy éven átívelő kántorképzésre, hogy valóra váltsa évek óta dédelgetett álmát.

– Mi indította erre az elhatározásra?

– Gyerekkoromban zongorázni tanultam, de már akkor nagyon izgatott, milyen lehet orgonán játszani. Vallásos nevelést kaptam, így a katolikus miséken hetente hallgattam a hangszer gyönyörű hangját. Fiatal lányként egyszer orgonálhattam is, énekelni pedig mindig szerettem. Tizenéves koromtól Farkas Ilonka operaénekes, zenepedagógus faragott belőlem énekest, alkotói kapcsolatunk huszonhat éven át tartott. Szoprán szólistaként számos egyházzenei rendezvény mellett rendszeresen énekelek a pesti ferences templom hangversenyein. Számomra a leendő kántori szolgálat az orgonajáték és az egyházi ének ötvözése, zenei működésem reményteli, új kiteljesedése.

– Milyen előzmények után jelentkezett a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának kántorképző kurzusára?

– Életem során mindig csak munka mellett énekelhettem, nyár elején azonban nyugdíjba mentem, így fel tudtam készülni a felvételire. Eredeti képesítésem kertész üzemmérnök, szőlész-borász. A munkában töltött negyven évben voltam élelmiszer-ellenőr, kémiai laborvezető, foglalkoztam állategészségüggyel és fogyasztóvédelemmel, majd végül Budafok-Tétény önkormányzatánál dolgoztam. Zenei téren rendszeresen képeztem magam, törekedtem arra, hogy mindig új műfajokban próbáljam ki képességeimet.

– Mit kell tudnia egy kántornak?

– A jó egyházzenész népéneket és egyházi énekeket énekel, utóbbit latinul is, szépen zongorázik és orgonál, emellett tanul szolfézst, hittant, zeneelméletet, és ismeri a szentmise rendjét. A kántor mindenben példakép a közösség előtt. A szívem csücske az opera, az operettet különlegesnek találom, a dalokhoz pedig fel kell nőnie az énekesnek. Szívesen kipróbálnám még a jazzt is, de a legfontosabb számomra, hogy Isten dicséretére és az emberek örömére zenélhessek.

(Tamás Angéla)