Nyolcvanötödik születésnapjának megünneplése után nem sokkal újabb nagy öröm érte Mécs Károly Kossuth-díjas színművészt, március 15-én megkapta a Kossuth-nagydíjat. A Nemzet Színésze 64 éve van a pályán, az utóbbi években többször is hallhattuk Budafokon szépen zengő hangját.
Ha a járványhelyzet csillapodna, ma is aktív életet élne, különféle színdarabokban játszana, irodalmi esteket tartana, mert irigylésre méltóan jó erőben van és jó egészségnek örvend. Szerencsére a Dankó Rádió hangjaként mindennap hallhatjuk a művészt. Mécs Károly e csendesebb időszakban, immár egy éve, elsősorban olvasással és kirándulással tölti az idejét, ám ha beköszönt a jobb idő, ábrahámhegyi nyaralójában élvezi a nyugalmat, a jó levegőt, a napfényt, a Balaton leheletét.
– Amikor megtudtam, hogy megkapom a Kossuth-nagydíjat, azonnal átfutott bennem a gondolat, vajon mi mindent tettem meg az elmúlt évtizedekben, amiért ilyen kitüntető figyelemben, szeretetben, megbecsülésben részesültem – mondta lapunknak a gratuláció után. – Hatvannégy éve vagyok a pályán, rengeteg szerep, munka van mögöttem, sok-sok sikerrel, igaz, néhány kudarccal is. De az a típus vagyok, aki csak a jóra szeret gondolni, mert az tesz boldoggá, a rosszat igyekszem kitörölni az emlékezetemből.
– Kiemelne a sok jóból legalább egyet?
– A történelmi filmekben – mint például A kőszívű ember fiaiban – vállalt szerepek, amelyek többnyire a hazaszeretetről szólnak. A hazáért tenni valamit a művész feladata is. Szeretem a hazámat, én is igyekszem mindent megtenni érte a magam eszközeivel.
– Például versmondással?
– Igen. Sokszor mondtam verset Budafokon, például Márai-esten Kubik Annával, de játszottam is különféle darabokban a Klauzál Házban.
– A zene is többször hozta már közénk…
– Valóban, Jandó Jenő zongoraművésszel voltak közös műsoraink, de a Budafoki Dohnányi Zenekarral is felléptem néhányszor. Igen nagyra becsülöm művészi munkájukat. Nagyon szeretem a komolyzenét, a feleségemmel gyakran járunk, illetve járnánk koncertekre, és odahaza is rendszeresen hallgatunk zenét. Örömmel vállaltam évekkel ezelőtt Berlioz szerepét a „szomszédban”, a Budaörsi Latinovits Zoltán Színházban, ahol korábban nemcsak játszottam, de rendeztem is. A szerelmes nagy zeneszerzőt személyesítettem meg, partnerem Almási Éva volt.
– Évek óta „kerülgeti” a környéket, szereti ezt a vidéket?
– Második kerületi lakosként is mindig szívesen jövök ide, megfog Budafok nyugalma és szépsége. Remélem, mihamarabb újra színpadra állhatok Budafok-Tétényben és környékén.
(Temesi László)