A legnagyobb magyar slágerek közül jó néhány a véletlennek vagy a sors különös játékának köszönhette megszületését. A kerületben élő legendás zenészek, Szigeti Ferenc és Varga Miklós erről bőven tudnának mesélni. Meg is tették ezt egy most megjelent vaskos könyvben…
Lakatos György tévés és Szűts István zenész, zeneszerző vállalta azt, hogy egybegyűjtse a híres slágerekről szóló történeteket Hogyan születtek a legendás magyar slágerek? című kiadványukban, amiből most csupán két nagyon híres dalról emlékezünk meg Szigeti Ferenc és Varga Miklós segítségével:
A Requiem egy negyven évvel ezelőtti Karthago-előadáson történt tragédia „gyümölcse”, amiről így emlékezik Szigeti:
– 1981-ben Székesfehérváron léptünk fel zsúfolt ház előtt, és amikor vége lett a koncertnek, egy fiú ott maradt a földön fekve, ami nem volt szokatlan jelenség, máskor is előfordult, ha valaki többet ivott a kelleténél. A srácot azonban kórházba szállították, ezért másnap érdeklődtem róla az orvosnál, aki közölte a szomorú hírt, a fiúnak megállt a szíve. Ezen nagyon megdöbbentem és még aznap este megírtam a Requiemet, a dallamot és a szöveget is, de a zenekar tagjainak eleinte nem tetszett, mikor megmutattam nekik, nem elég rockosnak, sőt kissé nyálasnak tartották. Aztán az egyik legnagyobb himnuszunkká vált, sőt komoly nemzetközi karriert is befutott! A nagyhatalmú lemezkiadó, Erdős Péter először „lekábítószerezte” a dalt, de mégis kiadta, igaz, reklám nélkül. Mégis utat tört a szívekhez…
S milyen érdekes a sors? Szinte ugyan ebben az időszakban, azaz négy évtizede megszületett az Európa című dal. Varga Miklós így meséli: – Egy szövegíró barátom, Csiga Sanyi azt kérdezte tőlem 1981-ben, miért nem írok nótákat. Tényleg, miért nem? Hazamentem és tíz perc alatt összeállt a dal. Odaadtam Sanyinak, hogy írjon rá szöveget. Kettőt is írt, az egyiknek Kék farmer, a másiknak Komédiás lett a címe. Egyik sem tetszett igazán, de a P. Boksz zenekar tagjainak a dallam sem: ilyen primitív nótával nem foglalkozunk! – mondták. Később elvittem a Sirokkóhoz, ahol ezután játszottam, és ott megkaptam a fiúktól, hogy ez egy NDK-induló! Múltak az évek, de csak nem szabadultam a dallamtól, és a véletlen segített. Varga Mihály kultúrház-igazgató egy fellépésünkkor elővett a fiókjából egy szöveget, és azt mondta: – Miklós, próbálj meg erre a szövegre írni egy dalt! Ez volt az Európa. Hazamentem, és a már régen megírt dallamra elkezdtem ráénekelni a szöveget. Hihetetlen, de passzolt rá! Szinte csoda, hogy egyiken se kellett változtatni. Óriási siker lett nem csak itthon, külföldön is.
Két budafoki zenész két nagy slágere tehát szinte egy időben született meg négy évtizeddel ezelőtt, és azóta is hódítanak.
Temesi László