Ébredés száz év magány után
Az értékrendjét mindenkor vállalja és vállalni is fogja a kerületünkben élő Varga Miklós, akinek a közelmúltban jelent meg új albuma Ébredés – 100 év magány után címmel. A népszerű énekes nem csak dalaival politizál…
Bátor kiállásáért, értékrendjéért már többször szenvedett hátrányt, egyszer emiatt egy televíziós szilveszteri műsorból hagyták ki, azzal az indoklással, hogy jobboldali művész. Amikor erre az esetre emlékeztettük, így reagált:
– Engem a beskatulyázás szerencsére sose érdekelt, mert az értékrendemet mindig is vállaltam és vállalni is fogom, a munkásságom önmagáért beszél!
– A hazájáért és az Európai Unióért is sokszor kiállt…
– A magyarságunkra mindenkor büszkének kell lennünk, ez nem vitás. Annak idején az EU-nak is támogatója voltam, mert hittem benne, hogy létre lehet hozni egy olyan európai közösséget, amelyben az államok kölcsönösen tisztelik egymást. De azóta már ebben csalódnom kellett, hiszen a Nyugat kezd elszakadni gyökereitől, főleg keresztény gyökereitől, s ez nagyon szomorú. Itt, Kelet-Közép-Európában ez szerencsére még nem így van…
– Mit szól ahhoz, hogy sokan azt mondják, egy énekes inkább énekeljen, mint politizáljon?
– Természetes, hogy elsődleges dolgunk az éneklés, a zenélés, de miután minden összefügg a politikával, nem maradhatunk ki mi sem a véleménynyilvánításból. A dalaink mindig üzentek, régen is, ma is, elég, ha csak a Beatrice vagy az Illés együttes, a P. Mobil egyes számaira gondolunk, amelyek társadalmi kérdéseket feszegettek. Fontos közéleti kérdéseket, nekünk, zenészeknek is kötelességünk „megénekelni”.
– Ébredés című új albumában is politizál?
– A lemez a nemzeti összetartozás, a trianoni centenárium évében született, természetes, hogy vannak benne „politikai” gondolatok, de a dalok összességében nem a sérelmekről, hanem az előre tekintésről szólnak.
– Melyeket emelné ki a tízből?
– Például a lemez címadó dalát, és a Ha Erdély újra hív címűt, amely arról szól, hogy az összmagyarságból senkit sem hagyunk egyedül. Már videoklipet is forgattunk ezekből. S kiemelném még a Lánc című Szekeres Tamás–Horváth Attila-szerzeményt, amelyet együtt adok elő gyermekeimmel, és arról szól, hogy az emberiség lánca sohasem szakadhat meg…
– A Covid okozta sok szabadidő alatt születtek új dalai?
– Tavaly rengeteg rossz szakadt ránk, talán csak egy jó volt benne, hogy többet lehettem a családommal. Régen próbálkoztam új dalokkal, van annak legalább negyedszázada! Talán idén kiírom magamból tavalyi élményeimet.
(Temesi László)