Chardonnay-percek a pezsgőkertben

Igen nagy ráhangolódás előzi meg a hétvégi Budafoki Pezsgő- és Borfesztivált, amelyre a nyitott pincék, így a Kemendy Tradicionális Pezsgőműhely is finom nedűkkel és remek programokkal készül.

A Kerület Napján Az év budafok-tétényi vállalkozója címet elnyert Kemendy László szombat (szeptember 2.) déltől várja az érdeklődőket egy igazi „pezsgésre”, amelyen nemcsak a három, különböző évjáratú Chardonnay pezsgő összehasonlítása lesz az egyetlen attrakció, hanem a kitüntetett borász napokban megjelent verseskötetének bemutatója, valamint Micheller Myrtill és Pintér Tibor koncertje is.

A budatétényi vállalkozóval a limitált mennyiségben gyártott Kemendy pezsgőről beszélgettünk.

– Alig hétéves vállalkozást vezet, amelyben ügyvezető és pincemunkás is egy személyben. Mi késztette arra, hogy pezsgőt készítsen?

– Nagyon meglepődtem, hogy kitüntettek. Nem számítottam rá, mert évente csak kétezer palack pezsgő készül nálunk, és ez nem nagy tétel. Gondolom, hogy nem a mennyiség, hanem a minőség miatt érdemeltem ki a díjat. Családi vállalkozásunk azzal a céllal alakult, hogy barátainknak, ismerőseinknek finom pezsgőket készítsünk, olyanokat, amelyeknél nem kell magyarázkodni, megmagyarázni, mit, hol és mikor kell érezni, miért ilyen vagy olyan a stílusa. Egyszerűen jó ivású legyen, és örömét lelje benne az, aki megkóstolja.

– Milyen alapborból lesz jó pezsgő?

– A jó pezsgő kiváló, tiszta ízű, jó illatú, világos és kellőképpen savas borból készül. A mi finom, jó szerkezetű alapborokból előállított pezsgőink szigorú higiéniai feltételek mellett érlelődnek három-négy éven át. Termékeink az elzászi cremant pezsgőkhöz hasonlatosak, majdnem megérett szőlőből készülnek, és felismerhető bennük a fajtára jellemző gyümölcsösség, zamatgazdagság és illat. Aki egyszer megkóstolta, az annak ellenére állandóan vásárolja, hogy kevés helyen lehet hozzáférni.

– Milyen előzmények után vágott bele a pezsgőgyártásba?

– Közel negyven éven át dolgoztam a Hungarovinnál, ebből az utolsó tizenöt évben a Törley ügyvezetőjeként. Akkor, valamint gyerekkoromban a nagypapámtól és később édesapámtól szívtam fel azt a tudást, amelyet a saját vállalkozásomban kamatoztatok most. A balatonfüredi középiskolában szőlészetet és borászatot tanultam, majd 1988-ban borász italtechnológusként végeztem a Budapesti Kertészeti Egyetemen, ahová legfőképpen azért jelentkeztem, mert itt működött az ország egyik legjobb néptáncegyüttese, amelyben így én is táncolhattam. Emlékszem, milyen büszke volt rám szeretett édesapám, amikor a diplomaosztón kihívtak, és tanulmányi eredményemért, szakmai hozzáállásomért, valamint az egyetemi évek alatt végzett kulturális tevékenységemért díjat kaptam. Hatalmas élmény volt, nagyon szép időszak.

Tamás Angéla