Az ulmi skatulyáktól a borvárosig
Szubjektív tárlatvezetések segítségével járhatjuk újra és csodálhatjuk meg az elkövetkező hónapok minden harmadik szombatján Budafok-Tétény helytörténeti kiállítását a Kerület Napja alkalmából nemrég átadott új, budafoki kulturális közösségi házban, a Magdolna Udvarban.
Július 17-én szombaton elsőként dr. Vankó András, a Péter-Pál Utca és Környéke Polgári Kör elnöke mutatta be a tárlatot a közönségnek. Gyönki Viktória, a Magdolna Udvar muzeológusa bevezetőjében elmondta: a céljuk az, hogy olyan személyek beszélhessenek a kiállításról, akik maguk is segítették annak létrejöttét, aktívan részt vettek a létrehozásában. Dr. Vankó András pedig nemcsak szellemi értelemben támogatta ezt a munkát, hanem felajánlott kiállítási tárgyakat is, például két régi boroshordót a tárlathoz, illetve egy fotókiállítást is berendezett a Magdolna Udvar másik kiállítótermében, amelyen Budafok legrégebbi utcája, a Páter-Pál utca nevezetes polgárházait és kastélyát ismerhetik meg a vendégek. Dr. Vankó András előadásában legfőképpen Budafok szőlészeti-borászati múltjára hívta fel a figyelmet, illetve azokról a sváb telepesekről beszélt, akik megteremtették ezt a kultúrát kerületünkben mintegy 300 évvel ezelőtt. Felhívta a figyelmet arra a kiváló makettre, amely a kiállítás központi termében látható, és amely azt a hajót mutatja be, amellyel ezek a telepesek érkeztek először a Csepel-szigetre, majd onnan Promontorba (a későbbi Budafokra) Mária Terézia idején. Az úgynevezett „ulmi skatulyák”, német elnevezésükön schachtelek nemcsak olyan lakóhajók voltak, amelyekkel a sváb telepesek leereszkedhettek a Dunán Magyarországig, hanem később ennek elemeiből építhették meg az első házaikat is – tudtuk meg a polgári kör elnökétől. Később már kőházakat is építettek, így jött létre „ős-Budafok”, „Promontor kapuja”, vagyis a mai Péter-Pál utca, ahol ma is állnak az egykori polgárházak.
Dr. Vankó András felhívta a figyelmet arra is, hogy Knoll József egykori sörfőző mesternek és családjának köszönhetően itt épülhetett fel Budafok első temploma is, a Péter-Pál-kápolna, amelyben jelenleg a helyi görögkatolikus egyházi közösség tart miséket. A helyi szőlőművelés és borászat jelentőségét mutatja, hogy a Péter-Pál utcai polgárházak mögött ma is több száz négyzetméternyi pince található, és az, hogy az egyes szakértői becslések szerint jelenleg Budafokon mintegy száz kilométernyi borospincét őriz a hegy belseje – hangsúlyozta a tárlatvezető. Kiemelte azt is, hogy a borászkodás nem szűnt meg akkor sem, amikor a filoxéra-járvány kipusztította a szőlőt, hiszen Törley József itt hozta létre világhírű pezsgőüzemét, és többek között konyakgyár is működött a Czuba–Durozier-kastély épületében.
Dr. Vankó András, aki maga is borászkodik, emlékeztetett, hogy a szőlészet-borászat mellett az első telepesek kőbányászattal is foglalkoztak, ennek emlékét őrzi a Veréb utcai Barlanglakás Emlékmúzeum, amely az akkori munkások lakóhelyét mutatja be az érdeklődőknek. A tárlatvezető ajánlotta a többi tabló és kiállítóterem érdekességeit is a vendégeknek, hiszen a nem mindennapi kiállításon a római kor helyi emlékeitől kezdve a helyi iparosodás történetén át egészen a hatvanas–hetvenes évek korának tárgyi valóságáig sok mindent megismerhetnek a vendégek kerületünk múltjából a Magdolna Udvarban kialakított helytörténeti állandó kiállításon. A tárlaton ugyanakkor interaktív eszközökkel és egy film megtekintésével is elmélyíthetik az ismereteiket Budafok történetéről a látogatók.