?Alkotó emberként gondolok magamra?

A színésznőként és énekesnőként egyaránt elismert és sikeres Tompos Kátya a következő hetekben öt színház hat darabjában játszik, két nap múlva a MOMkult színháztermében a korabeli bárok világát idézi meg a Cziffra Fesztivál egyik énekes előadójaként, a Klauzál Házban pedig március 7-én Helgát alakítja a Varsói melódia című színműben. A Jászai Mari-díjas színésznővel az előadás kapcsán beszélgettünk.

- Mi vonzotta jobban: a színmű vagy a szerep?

- Elsősorban Helga szerepét éreztem közel magamhoz, illetve úgy gondoltam, olyan színészi kvalitásokat igényel a megformálása, amelyekkel nagyjából rendelkezem. Vonzott a történelmi korszak megismerése is, amelyben a történet játszódik. A mi generációnk már nem igazán foglalkozik ezzel az időszakkal, de a szüleinkben, nagyszüleinkben még élénken él, mit jelent leigázó vagy leigázott nép gyermekének lenni. A traumák nyomot hagytak egy bizonyos nemzedék életében, ha erről nem is veszünk tudomást.

- Milyen pluszt nyújt önnek, hogy már egy ideje nem tartozik színházi társulathoz?

- Jobban rendelkezhetek az időmmel, el tudok mélyülni alkotó folyamatokban, sokkal inkább úgy érzem, nemcsak egy színész vagyok, aki csak a rászabott feladatot teljesíti, hanem egy-egy projekt megálmodója is. Úgy érzem, mintha magamat rendezném, olyan lehetőséget adva magamnak, amelyet rendezőktől nemigen kaptam még.

- A Prostitúció című kortárs drámában négy női szerepet játszik. Mennyire nehéz egy előadáson belül megformálni a különböző karaktereket?

- Egy-egy szerep más és más összpontosítást igényel, de pont ez a kihívás számomra. Nem vagyunk egyfélék, minden nőben több személyiség lakozik: lázadó kamasz, jó kislány, züllött, gyermeki, odaadó és még sorolhatnám. Ezekből a tulajdonságokból egyet-egyet izgalmas néha felerősíteni, valamelyest háttérbe szorítva a többit.

- Tompos Kátya inkább színésznő, aki koncerteken is énekel, vagy énekesnő, aki prózai darabokat is játszik a színpadon?

- Alkotó emberként gondolok magamra. Érzelmileg nem teszek különbséget próza és zene között, nekem mindkettő ugyanakkora élvezetet jelent. Szakmai életemben egyik a másikat inspirálja, alapvetően azonban színészként működöm.

(Tamás Angéla)