A vizualitás a világ legnagyobb üzenete

Koltai Lajos világhírű operatőrt és rendezőt felkérték az utóbbi hónapokban nagy viharokat átélt Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) oktatójának. Sokan támadják is amiatt, hogy elvállalta…

A holokausztról szóló Oscar-díjas Saul fia című magyar film egyik jelenetét kerületünkben forgatták. Operatőre az az Erdély Mátyás volt, akit Koltai Lajos ajánlott egy amerikai filmiskolába.
– Amikor megnéztem a Saul fiát, sokáig nem tudtam szabadulni hang- és képi világától, annyira magával ragadott – mondta lapunknak Koltai Lajos. – A holokausztot olyan újszerűen mutatta meg, ahogy korábban senki.
– Ön is készített hasonló témában filmet, a Sorstalanságot…
– Igen, és nagy örömömre jól fogadták idehaza és Amerikában is. Mint rendező működtem közre, de a képi világot egy kitűnő operatőr kollégám, Pados Gyula alkotta meg mindenki megelégedésére.
– Egy igen rangos művésszel, önnel gazdagodik az SZFE, egy olyan művésszel, akinek a „szeméhez”, meglátásához több amerikai rendező, színész is ragaszkodik.
– Ez a ragaszkodás, elismerés boldoggá teszi az alkotót, ilyenkor mindig bevillannak tanáraim intelmei és a tanítómesterem, Illés György operatőr „iskolája”, akik nélkül valóban nem az lennék, ami vagyok. Látásmódom kialakulásában a neveltetés és az iskola meghatározó volt. A vizualitás a világ legnagyobb üzenete. Olyan szemre, agyra és belső gondolkodásra, érzékenységre van szükség, amely képes észrevenni a mások számára észrevétlen vagy érdektelen dolgokat. Számomra a kép az üzenet, nem a dialógus.
– Nos, azzal, hogy elvállalta a tanári felkérést Káel Csaba filmügyi kormánybiztostól, a baloldal szerint azt üzente, hogy kormánypárti, emiatt támadják is eleget.
– Engem egy feladattal kerestek meg, mással, főleg az egyetemen kialakult belső konfliktusokkal nem foglalkozom! Nincs annál szebb feladat, mint átadni a megszerzett tudást. Bevallom, jólesett, hogy arra kértek fel, amihez értek. Negyven éve vagyok a pályán, elképesztő dolgok értek ezalatt, fantasztikus sikerek, a legnagyobbakkal dolgoztam.
– Hogyan készül új feladatára, az oktatásra?
– Nem kérnek tőlem egyebet, csak adjam önmagamat és tanítsam, amit eddig a pályán összegyűjtöttem. Káel Csaba is annyit kért csupán, hogy adjam át azt a tudáshalmazt és tapasztalatot, amit a negyven év alatt idehaza és külföldön megszereztem. Az én dolgom a hároméves alapozó képzés utáni plusz két év művész mesterképzés, vagyis elvinni a rendező szakos hallgatókat a diplomafilmjük végéig. Ez az egyik legszebb része az egyetemen töltött időnek! Emlékszem, nekem is milyen nagy élmény volt, amikor nagy rendezők, operatőrök mögött dolgozhattam kezdőként, és elleshettem tőlük a fogásokat. Mindent meg fogok tenni, hogy sikeresen átadjam tudásomat. Örülök, hogy méltó körülmények között, új helyen lehet majd tanítani, és végre elindulhat egy új korszak a filmes képzésben, amelynek én is részese lehetek. Minden adott ahhoz, hogy valami igazán jó szülessen. Filmes tehetségekben ma sincs hiány. Most jó a finanszírozási rendszer biztonságot ad, ami az egyik legfontosabb a filmforgatáshoz.

(temesi)