A dolgok változnak, a vers örök

A Költészet napját József Attila születésnapján ünnepeljük 1964 óta. A XX. század egyik legnagyobb lírikusa 1905. április 11-én született, és mindössze harminckét évet élt, mégis a magyar költészet egyik legjelentősebb alakja. Rá emlékezünk ezen a tavaszi napon, amelyet versolvasással, vershallgatással töltünk. Felidézzük az iskolában tanult költeményeket, melyeket annak idején talán csak kénytelen-kelletlen magoltunk be anélkül, hogy igazán elmélyültünk volna a szépségükben. Verset olvasunk gyerekeinknek, kedvesünknek vagy csak saját magunknak, mert van miből válogatnunk, hiszen a magyar költészet a páratlan szellemi kincsek kifogyhatatlan tárháza.

A színházak, kultúrházak ugyan zárva vannak, nem vehetünk részt felolvasóesteken, költészet napi rendezvényeken, de a versek ettől még ránk találnak. Olvashatjuk a budafoki könyvtár ajtajára kitett, ismert költeményeket, válogathatunk régi nagy költőink gyermekeknek szóló írásaiból és a kortárs irodalom legkisebbeknek szóló gyöngyszemeiből a művelődési központ honlapján, vagy megnézhetjük a Klauzál Ház kisfilmjét a YouTube-on a Magyar költészet napja tiszteletére címmel, amelyben Pilinszky, Arany, Babits, Ady, Kosztolányi, Berzsenyi, Kányádi, Petőfi, Tóth Árpád, Szabó Lőrinc, Radnóti vagy József Attila gyönyörű sorai érintik meg lelkünket.

„Igazi lelkünket, akárcsak az ünneplő ruhákat, gondosan őrizzük meg, hogy tiszta legyen majd az ünnepekre.”

(Tamás Angéla)